Magyar Önkormányzatok Szövetsége: helyi önkormányzati reform; stratégiai irányok és első lépések

Helyi önkormányzati reform: stratégiai irányok és első lépések

A Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) kidolgozott egy átfogó reformjavaslat csomagot, amelynek a kormány elé terjesztésével célja a magyar önkormányzati rendszer megújítása, a települések elvett jogköreinek és forrásainak visszaszerzése, valamint egy partnerségen alapuló új viszony kialakítása a kormánnyal. A szövetség hangsúlyozza, hogy a változtatásokat fokozatosan, lépésről lépésre kell végrehajtani.

A javaslatcsomag alapjául szolgáló kiáltványt 2026. márciusában Szigethalom Város Önkormányzata is aláírta.

I. Stratégiai irányok, reformjavaslatok

1. Alkotmányos védelem: A szubszidiaritás elvét alkotmányos szintre kell emelni, biztosítva, hogy közfeladat csak akkor kerülhessen magasabb szintre, ha ott hatékonyabban ellátható.

2. Érdekegyeztetés: Törvényben rögzített, érdemi jogosítványokkal rendelkező érdekegyeztető fórumot kell létrehozni a kormány és az önkormányzatok között.

3. Feladatok visszavétele: Vissza kell adni a helyi szinten hatékonyabb feladatokat, és beleszólást kell biztosítani az állami fenntartású közszolgáltatásokba.

4. Rövid távú feladatrendezés: Azonnal visszakerülhetne önkormányzati hatáskörbe a védőnői szolgálat, az építésügyi igazgatás és a gyermekvédelem.

5. Oktatás: Az alap- és középfokú oktatási intézmények fenntartását – állami finanszírozással – vissza kell adni az ezt vállaló önkormányzatoknak, megszüntetve a jelenlegi tankerületi rendszert.

6. Vagyon és közművek: Biztosítani kell a feladatátadással járó eszközérték-változások ellenértékét és rendezni kell a közművek elmaradt karbantartási költségeit.

7. Községi önállóság és együttműködés: Meg kell őrizni a községek önállóságát, miközben erősíteni kell a társulások és a megyei önkormányzatok koordinációs szerepét.

8. Várostérségi kapcsolatok: Meg kell szüntetni a megyei jogú városok és a megyék elszigeteltségét, biztosítva képviseletüket a megyei közgyűlésben.

9. Területfejlesztés: Decentralizált döntéshozatalra és területi (megyei vagy régiós) partnerségre van szükség, amelyet az adott térség és a kormány között létrejött, hosszú távú „tervszerződések” segítenének. Ezek a tervszerződések tartalmaznák a támogatott fejlesztéseket és rendelkeznének a költségek megosztásáról 

10. Metropolisz-kormányzás: A budapesti agglomeráció számára partnerségen alapuló, intézményesített együttműködési modellt kell kialakítani a településhatárokon átnyúló szolgáltatások (pl. közlekedés, közművek, környezetvédelem) kezelésére, amely a fővárost, a kormányt és az agglomerációhoz tartozó helyi önkormányzatokat foglalná magában.

II. Rövidtávú intézkedések

11. Versenyképes járások program: A programot és a kapcsolódó alapot le kell zárni; a helyi iparűzési adó (HIPA) többlete nem szolgálhat kötelezően e támogatások fedezetéül.

12. Szolidaritási hozzájárulás: A jelenlegi rendszert meg kell szüntetni, a befizetést a HIPA 15%-ában kell maximalizálni, és rendezni kell a csődközeli helyzetbe került települések sorsát.

13. Új, átlátható és igazságos települési és területi kiegyenlítő program: Átlátható rendszert kell alkotni, amely az adóerőképesség mellett az önkormányzatok valós feladatait és bevételeit is figyelembe veszi.

14. Saját bevételek: Meg kell szüntetni a HIPA felhasználási kötöttségeit, és ösztönözni kell más saját bevételek kialakítását.

15. Adómegosztás: Vissza kell vezetni a gépjárműadó és a személyi jövedelemadó egy részének helyben maradását a kiszámítható források biztosítása érdekében.

16. Költségvetési támogatások: Szektorsemleges (állami, önkormányzati, egyházi szolgáltatóknak azonos) finanszírozást kell bevezetni, az egyedi támogatások gyakorlatát pedig meg kell szüntetni.

17. Új támogatási szabályozás: Egyszerűbb, objektív mutatókon alapuló rendszert kell bevezetni, rendezve a városi tömegközlekedés és a turizmus finanszírozását is.

18. Kistelepülések biztonsága: Hosszú távú, a valós szükségleteket és adottságokat figyelembe vevő kiegészítő támogatási rendszert kell kidolgozni a hátrányos helyzetű falvak számára.

19. Uniós források: Az EU-s források elosztásánál figyelembe kell venni a települési aránytalanságokat, és be kell vonni az önkormányzati érdekegyeztető fórumot a döntésekbe.

20. Fejlesztési elvek: Nyilvánosan kontrollálható fejlesztési forráselosztásra van szükség; felül kell vizsgálni a helyi szabályokat felülíró kormányrendeleteket.

21. Hitelfelvétel: Meg kell szüntetni a hitelek központi engedélyezését, a hitelképességet pedig a banki gyakorlathoz hasonlóan, a működési egyenleg alapján kell vizsgálni.

22. Gazdálkodás hatékonysága: Javítani kell a pénzügyi adatok hasznosítását (benchmarking) és összehasonlíthatóságát, továbbá meg kell szüntetni az önkormányzatok kötelező kincstári számlavezetését.

23. Dereguláció: Felül kell vizsgálni az állami és a kiemelt építési beruházásokra, az építészetről, a települési önazonosságról szóló törvényeket, a településkép-védelemre vonatkozó jogszabályokat.

A reformcsomaggal kapcsolatban bővebb információkat a Csatolmányok között megtalálható részletes ismertetőben olvashatnak!