Tájékoztató belső visszaélés-bejelentési rendszer működtetéséről

A Szigethalmi Polgármesteri Hivatal Szigethalom Város Önkormányzatára és intézményeire, valamint a Polgármesteri Hivatalra (a továbbiakban: Önkormányzat) kiterjedő hatállyal, a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló 2023. évi XXV. törvény (a továbbiakban: Panasztv.) alapján, közös belső visszaélés-bejelentési rendszert működtet.

1. Mi a belső visszaélés-bejelentési rendszer?

A Panasztv. 5. illetve 6. alcímében foglaltak szerint a foglalkoztatók belső visszaélés-bejelentési rendszert működtetnek, melyben munkavállalók, szerződéses partnerek és más érintettek bejelenthetik az általuk tapasztalt jogellenes cselekményeket, mulasztásokat. E jogszabályi kötelezettség célja a 2019/1937/EU-irányelv átültetése a magyar jogrendszerbe.

A foglalkoztató: Szigethalom Város Önkormányzata és intézményei, valamint a Szigethalmi Polgármesteri Hivatal
 

2. Ki tehet bejelentést? 

A belső visszaélés-bejelentési rendszerben bejelentést tehet 

1. az Önkormányzat által foglalkoztatott vagy szerződéses jogviszonnyal érintett személy,

2. az a foglalkoztatott, akinek foglalkoztatásra irányuló jogviszonya megszűnt,

3. akinek a foglalkoztatására irányuló jogviszony létesítésére vonatkozó eljárás megkezdődött.

3. Mit lehet bejelenteni?

A foglalkoztatott a belső visszaélés-bejelentő rendszer keretei között jogellenes vagy jogellenesnek feltételezett cselekményre vagy mulasztásra (együttesen: visszaélésre) vonatkozó információt jelenthet be.

4. Hol lehet bejelentést tenni?

A bejelentést a panasz referenshez lehet megtenni, aki a Szigethalmi Polgármesteri Hivatal Igazgatási irodájának mindenkori irodavezetője. A bejelentést az alábbi elérhetőségen fogadja:

• elektronikus úton: visszaelesbejelentes@szigethalom.hu e-mail címen;

• postai levélben: Szigethalmi Polgármesteri Hivatal, Panasz referens részére „saját kezű felbontásra”, 2315 Szigethalom, Kossuth Lajos u. 10.

• személyesen, jegyzőkönyv felvételével: Takács Lajos, Igazgatási irodavezető, Szigethalmi Polgármesteri Hivatal, 22. sz. iroda (2315 Szigethalom, Kossuth Lajos u. 10.);

• telefonon, hivatali időben, jegyzőkönyv felvételével: 06-24/403-656, 141 mellék

• személyesen, a Polgármesteri Hivatal ügyfélszolgálatán, ügyfélszolgálati időben: 2315 Szigethalom, Kossuth Lajos u. 10., kizárólag zárt borítékba elhelyezett beadvánnyal, a Panasz referens részére címezve „saját kezű felbontásra” jelzéssel.
   

5. Mi történik a bejelentést követően?

A bejelentést a panasz referens vizsgálja ki a lehető legrövidebb időn belül, de legfeljebb a bejelentés beérkezésétől számított 30 (harminc) napon belül. A bejelentésről a bejelentő – amennyiben ennek lehetőségei a kapcsolattartás módjára tekintettel fennállnak – azonnal, de legkésőbb 7 (hét) napon belül visszaigazolást kap, illetőleg tájékoztatást kap a jogairól és kötelezettségeiről.

A kivizsgálás határideje különösen indokolt esetben – a bejelentő egyidejű tájékoztatása mellett – meghosszabbítható, azonban a bejelentés kivizsgálásának határideje a meghosszabbítás esetén sem haladhatja meg a 3 (három) hónapot.

A belső visszaélés-bejelentési rendszer működtetője a bejelentés kivizsgálásáról vagy annak mellőzéséről és a mellőzés indokáról, a bejelentés kivizsgálásának az eredményéről, a megtett vagy tervezett intézkedésekről a bejelentőt írásban tájékoztatja. Az írásbeli tájékoztatás mellőzhető, ha a belső visszaélés-bejelentési rendszer működtetője az előbbiekről a bejelentőt szóban tájékoztatta, aki a tájékoztatást tudomásul vette.

A belső visszaélés-bejelentések kapcsán a vizsgálat lefolytatását követően a vizsgálati dokumentumokban foglaltak alapján döntéshozatalra a polgármester, a jegyző vagy az érintett intézmény vezetője jogosult. A döntést követően a polgármester, a jegyző vagy az érintett intézményvezető gondoskodik a feltárt hibák, illetve a jogsértő magatartás megszüntetése érdekében szükséges intézkedések foganatosításának előkészítéséről, és a végrehajtásuk nyomon követéséről (monitoring). Ha a bejelentés alapján büntetőeljárás kezdeményezése indokolt, akkor az erre jogosult személy megteszi a feljelentést.

5. Mikor mellőzhető a bejelentés kivizsgálása?

A Panasztv. 22. § (6) bekezdése alapján a panasz referens a bejelentés kivizsgálását mellőzi, ha:

1. a bejelentést azonosíthatatlan bejelentő tette meg;

2. a bejelentést nem az erre jogosult személy tette;

3. a bejelentés ugyanazon bejelentő által tett ismételt, a korábbi bejelentéssel azonos tartalmú;

4. a közérdek vagy a nyomós magánérdek sérelme a bejelentésben érintett személy jogainak a bejelentés kivizsgálásából eredő korlátozásával nem állna összhangban

6. Hogyan kezelik a személyes adatokat az eljárás során?

A bejelentőnek és annak a személynek, aki a bejelentésben foglaltakról érdemi információval rendelkezhet, a bejelentés kivizsgálásához elengedhetetlenül szükséges személyes adatai kizárólag a bejelentés kivizsgálása és a bejelentés tárgyát képező magatartás orvoslása vagy megszüntetése céljából kezelhetők.

Ha a bejelentés természetes személyre vonatkozik, az e természetes személyt megillető, a személyes adatok védelmére vonatkozó előírások szerinti, a tájékoztatáshoz és hozzáféréshez való joga gyakorlása során a bejelentő személyes adatai nem tehetők megismerhetővé a tájékoztatást kérő személy számára.

A belső visszaélés-bejelentési rendszer úgy került kialakításra, hogy a személyazonosságát felfedő bejelentő, valamint a bejelentésben érintett személy személyes adatait az erre jogosultakon kívül más ne ismerhesse meg. A bejelentést kivizsgáló személyek a vizsgálat lezárásáig vagy a vizsgálat eredményeképpen történő formális felelősségre vonás kezdeményezéséig a bejelentés tartalmára és a bejelentésben érintett személyre vonatkozó információkat – a bejelentésben érintett személy tájékoztatásán túl – a foglalkoztató más szervezeti egységével vagy munkatársával a vizsgálat lefolytatásához feltétlenül szükséges mértékben oszthatják meg. 

A bejelentésben érintett személyt a vizsgálat megkezdésekor részletesen tájékoztatni kell a bejelentésről, a személyes adatai védelmével kapcsolatban őt megillető jogairól, valamint az adatai kezelésére vonatkozó szabályokról. A bejelentésben érintett személy tájékoztatására kivételesen, indokolt esetben később is sor kerülhet, ha az azonnali tájékoztatás meghiúsítaná a bejelentés kivizsgálását. Jelen bekezdés arra a személyre is alkalmazandó, aki a bejelentésben foglaltakról érdemi információval rendelkezhet.

Az adatkezelés részletes szabályairól –, így különösen annak céljáról, jogalapjáról, a hozzáférésre jogosultakról, az adatok kezelésének időtartamáról, a bejelentő jogairól – az adatkezelési tájékoztatóban tájékozódhat.

A visszaélés-bejelentéssel érintett személy adatkezeléshez kapcsolódó jogai feltételezett megsértése esetén az érintett panasszal a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (cím: 1055 Budapest, Falk Miksa utca 9-11., +36-1-391-1400, ugyfelszolgalat@naih.hu) vagy bírósághoz fordulhat.

7. Milyen védelmet kap a bejelentő az eljárás során?

A bejelentők védelme kiemelten fontos az Önkormányzat számára, ezért a bejelentőt semmiféle retorzió, hátrányos megkülönböztetés vagy másfajta tisztességtelen bánásmód nem érheti. A bejelentőt akkor sem érheti hátrány, ha az általa jóhiszeműen tett bejelentés a vizsgálat során megalapozatlannak bizonyul. A visszaélés-bejelentési rendszert úgy alakítottuk ki, hogy a bejelentés ne kerülhessen illetéktelen személyhez.

A belső visszaélés-bejelentési rendszer keretei között:

• a bejelentőnek,

• a bejelentésben érintettnek,

• annak a személynek, aki érdemi információval rendelkezik

a bejelentés kivizsgálásához elengedhetetlenül szükséges személyes adatai kizárólag a bejelentés kivizsgálása, a bejelentés tárgyának orvoslása, vagy az eljárás megszüntetése céljából kezelhetők, és a bejelentés kivizsgálásában közreműködő esetleges külső szakértő részére továbbíthatóak.

A Polgármesteri hivatal a belső visszaélés-bejelentési rendszert úgy működteti, hogy a bejelentő és a bejelentésben érintett személy személyes adatait csak az erre jogosult ismerheti meg. A bejelentő adatai hozzájárulása nélkül nem hozhatóak nyilvánosságra, kivéve, ha nyilvánvalóvá vált, hogy a bejelentő rosszhiszeműen, valótlan adatot vagy információt közölt és

• ezzel bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésére utaló körülmény merül fel,

• alappal valószínűsíthető, hogy másnak jogellenes kárt vagy egyéb jogsérelmet okozott,

• személyes adatait az eljárás lefolytatására jogosult szervnek vagy személynek kérelmére át kell adni.

* * *